Ügyfélszolgálat: +36-20/982-9168

Hogyan döntsük el, hogy melyik csocsó-asztalt válasszuk?

2015-12-03 12:32:13


Hogyan döntsük el, hogy melyik csocsó-asztalt válasszuk?

 

Kezdjük talán a legfeltűnőbb különbséggel.

Ez pedig a csocsók mérete. Megkülönböztetünk kis és nagy méretű asztalokat.

Ezeket leginkább korosztályokhoz lehetne kötni. Vannak a kis csocsók, ezt célszerű inkább gyerekeknek 6-14 év közötti korosztálynak használni. A másik pedig a nagy csocsók, ezt bárkinek ajánlhatjuk, aki feléri.

Úgy a méretbeli különbségnek köszönhetően az az asztalok stabilitása és súlya is más és más. Míg a kis csocsók súlya 20-25 kg körül mozog, addig a nagy csocsóknak 45-90 kg közötti lehet a súlyuk. Ez attól függ attól, hogy otthoni vagy üzemeltetési célra fogjuk használni.

A kis csocsókon belül is vannak különbségek. Kezdjük talán a rúddal, mint az egyik legnagyobb, legfontosabb különbséggel ebben a kategóriában. Ugyanis vannak a sima illetve az úgynevezett teleszkópos rúddal szerelt asztalok. Itt a különbség az, hogy a teleszkópos rúd nem jön ki az asztal másik végén, hanem két félből áll, egy vastagabból és egy vékonyabból. A vékonyabb belemegy a vastagabba és nem jön ki az asztal oldalából. Ez biztosabbá teszi a játékot, viszont a rúd vékonyabb része sokkal sérülékenyebb lesz, mint a sima csocsónál. Ezért ezt elsősorban kisebb gyerekeknek ajánljuk, mert biztonságosabb, nem szúrják meg egymást a rúddal. A sima rúd ellenben kijön az asztal másik felén, ahol ellenfelünk áll, attól függően, hogy melyik rúdon hány játékos van, hol rövidebben, hol hosszabban. ( A leghosszabb rúd, ami a legjobban kilóg az asztalból és ezért a legsérülékenyebb is, az a két játékosos rúd. )  A kisebb csocsók rúdjainak az átmérője 12,75-13mm, a nagyobbaké 16 mm. A vastagabb rudaknál a játékosok is nagyobbak.

Másik szempont a kis csocsóknál a hely takarékosság lehet. A kisebb méretű asztalok között vannak a felállíthatóak is amik kisebb helyen elférnek, helytakarékosak. A felállíthatóságuk egy  jól kitalált mechanikának köszönhető, ami semmit nem vesz el a játékélményből.

 

A nagy asztaloknál is igen sok minden meghatározhatja az árbeli eltéréseket.

Talán a legfontosabb hogy otthoni használatra lesz, vagy vendéglátós használatra.

Eltérést lehet a pálya felülete, a bábuk minősége, milyen technikával készülnek, ( rá vannak öntve a rúdra és szinte törhetetlenek, vagy egyszerűbb csavarozott bábuk) illetve milyen cég és hol gyártja őket.

A nagyobb asztaloknál a rudak méretében nincs különbség, mindegyiknek 16mm-es.

Lehetne rendelni például az Olasz Sardi asztalokat teleszkópos rúddal, de nagyon kevés az igény rá. Eltérő lehet a bábuk lábkialakítása, ( kocka vagy „V” lábú, ez a versenyeken használatos inkább) a bábuk minőséges, stb. Az sem mindegy, hogy milyen ütköző van a rúd végén, Fém rugók vagy gumi ütközők. A rugós asztalokon általában el lehet lőni a labdát a játékos és az asztal oldala között, a gumibakosnál jellemzően nem, jobban kell taktikázni, cselezni.

A jobb asztaloknál pálya felülete egyenes, nem a játéklap van meghajlítva, hanem a sarkokban és a pálya oldalán található 4 darabból álló sarok elemek, holttér mentesítők. Ez azért fontos,  hogyha a sarokba gurul a labda ne maradjon ott, hanem visszaguruljon, a játékosok közé az asztal megemelése nélkül.

Az üzemeltetésre használatos csocsók is már egy új kategória.

Az ilyen asztalok üveglappal fedettek, és érmebedobó rendszerrel vannak ellátva. Tartozékuk még a hamu és pohártartók illetve a neon vagy ledes világítás.